Balázsy Károly
Hányszor kél szívedben erős fogadalom:
„Holnaptól kezdődőn nem így telik napom.
Megyek beteghez, szegényhez, árvához,
Viszek vigasztalást, kiáltom: ’Imádkozz’!
Reggel elindulok, holnap véghezviszem,
Nem hagyom már tovább, nyugtalan a szívem.
Beosztom időmet, jusson Jézusomnak,
Viszem ígéretit és hívását sokaknak.”
Szíved tenni készül nyomor és könny láttán,
Indulnál … nem lehet, meggátol a Sátán.
Legtöbb tennivaló mindig akkor kerül,
Ha ki segítni kész, éppen útra készül.
Vendég is érkezik: „csak éppen egy szóra!”
Egy szóból mégis lesz nem egy, de két óra.
Hivatalos ügyek, vagy harag, lárma,
S ha még lenne más is, mind utadba állna.
Csakhogy ne indulj, halaszd el máskorra,
Majd még lesz alkalom, lesz még szükség szódra,
Miért éppen mostan? (Jön így a gondolat)
Csak maradj nyugodta. Így telik el a nap.
Napokból a hetek, hetekből hó s évek.
Így érjük meg lassan tétlenül a véget.
Testvér éber legyél, határozott, s vigyázz!
Sokat imádkozzál, jól lépj, és ne hibázz!
Az évek eltűnnek, a vég jön váratlan,
Koporsód indul már, s mindennek vége van…
S Ki élted fájáról sok gyümölcsöt remél,
- Jézus - búsan mondja: „Csak levél… csak levél!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése