2017. október 10., kedd

Az igaz szeretet az adás szeretete, nem pedig a fogadásé

Sok dolog, amit szeretetnek hívunk, halszagú.


 
Fiatalember, miért eszed azt a halat?
Mert szeretem a halat.
Értem. Tehát szeretetből halásztad ki, ölted meg és főzted meg. Ne mondd nekem, hogy szereted a halat... önmagadat szeretet.
Szereted a hal ízét, ezért kifogtad, megölted és megfőzted.

Sok dolog, amit szeretetnek hívunk, halszagú.

Tehát amikor egy fiatal pár szerelembe esik....miért?
Mert az egyikük úgy látta, a másik ki tudja elégíteni a fizikai és érzelmi igényeit. És a másikuk is így érzett.
Ez volt a szerelem.
De mindketten a saját érdeküket tartották szem előtt.
Nem a másikat szerették.
A másik ember csupán egy eszköz, hogy kielégítsem az igényeim.


Sok dolog, amit szeretetnek hívunk, halszagú.

Ez a szeretet nem arról szól, hogy mit kapok, hanem, hogy mit tudok adni.

Dessler Rabbi etikus azt mondja:

"Az emberek hatalmasat tévednek, ha azt gondolják, hogy annak kell adni, akit szeretsz. Az igazság az, hogy azokat szereted, akiknek adsz."


Azt akarja mondani, hogy ha adok neked valamit, akkor magamból adok neked egy darabot.
Mivel saját magát mindenki szereti, most, hogy van benned valami belőlem, van benned valami, amit biztosan szeretek.

Tehát az igaz szeretet az adás szeretete, nem pedig a fogadásé.





2017. október 9., hétfő

Megkötöm magamat





Megkötöm magamat Isten kötelével,
megkötöm szívemet ország-igéjével.
Szabadságom Uram Néked visszaadom,
csak a szeretetre formáld át tudatom!

Magamat megkötni nehéz nekem Uram,
segítőkéz nélkül nehéz járnom utam.
Atyám erősítsd meg testvéred a hitben,
életem példázza: Szeretet az Isten!

Megkötöm magamat baráti kötéllel,
testvéri szeretet tartó erejével.
Testvér, ha eloldnám kettős kötelékem,
szembesíts magammal, légy felelős értem!



2017. szeptember 25., hétfő

Ó üdvösséges Áldozat

Ó üdvösséges Áldozat,
ki eget nyitsz néped előtt:
ellenség hoz reánk hadat,
küldj segítséget, adj erőt!

Egy-háromságos Istenünk,
örök dicsőség teneked,
ki a hazában minekünk
adsz határtalan életet.

(Sík Sándor fordítása)

2017. augusztus 10., csütörtök

Beszélgetés a föld alatt

"ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz." (Jn 12,24)




Beszélgetés a föld alatt

A megdermedt föld alatt
két parányi búzamag
összesímul kedvesen. –
Az egyik szól csendesen:

„Magtestvérem, nem jó élni.
Nem tudok már jót remélni.
Majd megfagyok! Jég a fészkem,
hátamon a halált érzem.
Elpusztulok tél fagyában,
Ó, pedig én élni vágytam.
Vágytam nőni, felszaladni,
kincses fejű kalászt adni,
aranykalászt, aranymagot,
dús kévéket, dús asztagot.

Jaj, de látom, sok szép álmom
valóra már sosem váltom.
Elfonnyadok, elsenyvedek,
új élet már sosem leszek!…”

A megdermedt föld alatt
a másik kis búzamag
kezd a szóba csendesen,
bizakodón, kedvesen:

„Magtestvérem, ó, ne fájjon,
hogy hideg van a tanyánkon!
Van jó ruhánk, Isten adta,
megvéd ez a téli fagyba’.

Van paplanunk puha, fehér.
Nem halunk meg, ne félj, ne félj!
Jó apánk is arra intett,
edzeni kell a szívünket.
S szabad szívvel, égbe törve,
minden gátat elsöpörve,
nagyok leszünk, kincses-szépek,
kalászt ontunk dúsat, szépet.
Áldást szórunk asztalára
mindenkinek, aki árva!”

A megdermedt föld alatt
két parányi búzamag
átöleli egymást szépen
s együtt bíznak, bizakodnak
a tavaszi ébredésben…

(Móra László)


2017. július 22., szombat

Ne sírj azért, mert szeretsz

 

 Ne sírj azért, mert szeretsz

A halál nem jelent semmit.
Csupán átmentem a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok
És te is önmagad vagy.
Akik egymásnak voltunk,
Azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven,
Ahogy mindig hívtál.
Beszélj velem, ahogy mindig szoktál,
Ne keress új szavakat.
Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal,
Folytasd kacagásod, nevessünk együtt
Mint mindig tettük.
Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts.
Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is
Hallható volt, ne árnyékolja be távolságtartó pátosz.
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi,
Miért lennék a gondolataidon kívül…
Csak mert a szemed nem lát…
Nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet és benne
Egész letisztult szép gyöngéd szeretetemet.
Kérlek, légy szíves… ha lehet, töröld le könnyeidet,
És ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem.


/Szent Ágoston/




2017. július 20., csütörtök

1 év egy hónap telt el, ismét huszadika van



Áldottak, akik munkájukból az Úrban halnak meg örök nyugalomra, - így szól a Lélek. 
Örök világosság fényeskedjék nekik, Uram, mert te kegyes vagy. 
Örök nyugodalmat adj nekik, Uram! 
Ámen

You Raise Me Up - Te erőt adsz

Te erőt adsz!

Ha szívem fáj, és kétely lakik benne,
a csüggedés oly közel jön hozzám,
én várok Rád, s te mellém ülsz a csendben,
megvigasztalsz a jelenléteddel.



Te erőt adsz, ha megfáradt a lelkem,
Erőd adod, velem vagy, nem hagysz el.
Felemelsz, tovább viszel az úton,
Te erőt adsz, mely nem fogy el sosem.



A szívem már csak Nálad lelhet békét,
Nem élhetek Tenélküled tovább!
Nézlek és lelkem megtelik csodával,
Az életem Véled ragyogja át. ... 


2017. június 28., szerda

A szeretetben való életre hívsz bennünket

Mindenható Istenünk! Te nem csupán szeretetet érzel a teremtmények, s köztük legfőképpen irántunk, emberek iránt, hanem te magad vagy a szeretet. Amikor téged keresünk, mindig a szeretetet keressük. Amikor téged akarunk egyre jobban megismerni, akkor a szeretetet akarjuk megismerni. Amikor utánad vágyakozunk, végső soron a szeretetre, a tökéletes szeretetre vágyakozunk. Ébressz rá minket arra az igazságra, hogy amikor meghívsz minket a veled való életre, akkor a szeretetben való életre hívsz bennünket! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!


Szükségünk van megtalálni Istent

“Szükségünk van megtalálni Istent, de Őt nem találhatjuk meg a zajban és nyugtalanságban. Isten a csend barátja. Nézzétek a természetet, ahogy a fák, a virágok, a fű csendben növekszik; nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogy csendben haladnak… Szükségünk van a csendre, hogy megérinthessük a lelkeket.”

Szent II. János Pál pápa

Jézus életünk értelme






Urunk, Jézus Krisztus!

A hitben való megerősödés és megújulás kegyelméért fordulunk hozzád.
Elismerjük, hogy erős hitre van szükségünk ahhoz, hogy bátran teljesítsük azt a küldetést, amit te adsz nekünk. Rólad, életünk értelméről, középpontjáról és végső céljáról akarunk tanúságot tenni a világban, hiszen az embereknek szüksége van szereteted megismerésére és megtapasztalására.

Amen

Örök vággyal öleljem át




Add Uram, hogy minden dolog felé rendezett szeretettel forduljak, elszakítva tekintetemet a földről és az ég felé fordítva; úgy használjam e világ javait, mintha nem használnám.

Add, hogy értelmem bizonyos belső érzékével meg tudjam különböztetni azokat a dolgokat, amelyekre szükségem van, azoktól, amelyek csak élvezetemre szolgálnak, hogy így az átmeneti dolgokkal csak ideiglenesen foglalkozzam, és csak a szükséges mértékben, de ugyanakkor örök vággyal öleljem át az örök valóságokat.

Clairvaux-i Szent Bernát

A lelki mélység és sötétség rettenetes állapotából emelj fel engem!

Uram, Jézus Krisztus! Olykor nem érzem közelséged, nem hallom hangod, nem látlak téged, nem ismerem fel szándékaidat és nincs erőm engedelmeskedni. Naponta küzdök hibáimmal és gyengeségeimmel, bűneim a mélybe taszítanak. A lelki mélység és sötétség rettenetes állapotából emelj fel engem! Erősítsd hitemet, hogy bátran megvalljalak téged, és irántad érzett szeretetem mindig hozzád vezessen és kössön!


2013. december 7.



2017. június 27., kedd

Súgja az Úr, Ne félj




Paudits Zoltán: Advent

Várom Jézust,
Már oly közel,
Lelkem nyitva,
Belép, ölel,
Lángot lobbant,
Fényes az éj,
Súgja az Úr,
Ne félj, ne félj…

AZ ÉN RÓZSAFÜZÉREM!



AZ ÉN RÓZSAFÜZÉREM!

Ha megkérdeznék mi a legkedvesebb ékszerem,
Boldog szívvel mondanám, hogy az én rózsafüzérem.
Bár nem arany, nem gyémánt mégis kincset ér,
Nálam van mindig, s minden titkom bele fér.

De hogy fér el ennyi titok e pár szembe?
Mely itt lapul, s meg-meg csörren a zsebembe.
Én ha csend van, boldogan előveszem,
Vele máris örömmel kulcsolom imára kezem.

Már beszél is velem,kinek titkát őrzi a szívem,
Oly boldog vagyok,hogy ezt megosztotta velem.
Vele örülök ami nekem is nagy boldogság,
Ahogy szemenként mondom az Üdvözlégy Máriát.

"Kegyelemmel teljes"-hogy örül,
ahogy a gyermeket a karján ringatja.
Szívéhez szorítja, és az Úrnak bemutatja.
Ő lesz majd a bűnünk áldozata....

Anyja, akkor már ezt tudja,
Könnyes szemmel keresgette,
majd a templomban megtalálta.

Áldott vagy Te az asszonyok között
- ahogy kínjait fájdalmát tűröd,
Követed útján, lépteit fájdalmas könnyeiddel öntözöd.

Hogy szenvedtél, míg Szent Testét a keresztfára felszegezték,
Majd levették és ismét Szent öledbe tették.
Vérző testét bűneinkkel, a szívedhez ölelted,
Ő a Te méhednek gyümölcse-
-"aki nekünk a Szentlelket elküldte"

Nem hagyott el minket.
Ó Te dicsőséggel áldott,
Ki Téged magához vett, és Királynővé koronázott.

Köszönöm, hogy e titkokkal megajándékoztál engem,
Ezzel mily nagy kincset nyert az én szívem.
Ez többet ér minden földi jónál, ezért vigyázom,
Hisz velem vagy mindig, mikor titkaid imádkozom.

Az én titkaimat is megoszthatom Veled,
Ha bajba jutok, mindig nyújtod kezed.
Gondjaimat, - ha megérdemlem - tudom orvosolod,
De nekem az is elég, ha csak meghallgatod.

Hát ilyen nagy kincset rejt az én rózsafüzérem,
Velem lesz mindig, míg csak dobog szívem.
Keresztemmel viszem, úgy érjek az út végére,
Fényesítem, mert úgy szereti aki várja, a Titkok Királynéja.


Kata fejfája közvetlenül a temetés után



2017. június 25., vasárnap

Szűz szülője Istennek

Szűz szülője Istennek




Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy Tied legyek!
Tied élet s halálban,
Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve, szenvedve,
Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy Tied legyek!


Anyám, Benned bízom és remélek,
Anyám, Teutánad epedek,
Anyám, Te jóságos, kegyelmezz,
Anyám, Te hatalmas, védelmezz!
Anyám, óh jöjj, segíts imádkozni,
Anyám, óh jöjj, segíts küzdeni,
Anyám, óh jöjj, segíts szenvedni,
Anyám, óh jöjj, ne hagyj elveszni!


Hiszen bírsz segíteni, óh hatalmas,
Akarsz is segíteni, óh irgalmas,
Kell is segítened, óh hűséges,
Fogsz is segíteni, óh kegyelmes!
Anyám, Te vagy a kegyelmek anyja,
Szomorúak vigasztalója,
Bűnösök oltalma és menedéke,
Földnek reménysége, s mennynek ékessége!


Ki kérte még segélyedet hasztalanul?
Ki távozott Tőled meghallgatatlanul?
Azért bizton mondom, minden szenvedésben,
Mária mindig segít, minden időben!
Biztosan állítom életben s halálban,
Mária mindig segít, minden balsorsban!
Azért hiszem, s meghalok ezen hitemben,
Hogy Veled leszek, Jó Anyám, fenn az égben!


Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy Tied legyek!
Tied élet s halálban,
Tied jó és balsorsban,
Tied küzdve szenvedve,
Tied most és örökre!
Szűz szülője Istennek,
Engedd, hogy Tied legyek!


2017. június 20., kedd

Egy éve már


VALAKI, ODAÁT


VALAKI, ODAÁT


Mikor még élnek a holtak,

És boldogan szólnak,

S a szívekben zeng még a dal.

Mikor látják a véget,

S, hogy múlik az élet,

Nagyon sok élni akar.



Nekik örülni kéne,

Hogy a létnek vége,

S valami jobb indul el.

Mégis maradna mindig!

Maradna! Meddig!

De tudja úgyis menni kell.



Még bízik abban,

Hogy lángja lobban,

S nem oltja ki azt a szél.

Bízik még. Hátha!

Van idő hátra,

És mindvégig csak remél.



Kinek biztos üdve,

Sokkal jobb a kedve,

S várja az eljövőt.

Várja a percet,

Mit lehet, nem sejtett,

De tudja az elkövetkezőt.



Ha helyesen élsz,

És lelkedben nem félsz,

S a haláltól ne félj barát.

Bízz hát a jóban,

Az isteni szóban,

Valaki vár odaát.

TE

Ki az az ember Aki mindig velem van,
Ha sírok, vagy ha örülök?

Ki az, Aki Azt mondja, hogy fontos vagyok? Aki Soha el nem hagyott, aki Együtt örült velem, és sajnálja, hogy el kell majd mennem?

Ki lehet az, Kit nem érdekel, a hajam színe, vagy az, hogy milyen magas vagyok?

Van-e valaki, Akinek számít, hogy a szemem örömtől, vagy könnytől ragyog?

Él még a Földön egy Ember, akinek nem az kell, hogy pénzem legyen, hanem én érdeklem?

Hogy hol élek, Hogy mit kérek. Nekem nem kell a színjáték, nem kell a dráma. Csak az angyalok még Tiszta álma! Nem kérek bonyolult szöveget, csak sokat eláruló szemeket!

Nem kérek Más barátot!

Téged kérlek, mert te vagy őszinte!

És Te vagy az, aki tudja, hogy mi A barátság. Fölösleges a beszéd, egy pillantás bőven elég, s tudod, hogy mi a baj. Látod, ha rossz a kedvem, mindig meghallgatsz engem, és nem nevetsz rajtam, Hanem velem nevetsz!

Ne félj attól, hogy elballagunk, hiszen mindig együtt Maradhatunk, hogyha Te is akarod! Ha pedig úgy hozza az élet, hogy Mégis el kell válnunk, emlékezz rám, s hogy volt közös álmunk!

 Emlékezz majd, hogy mennyit nevettünk, ne felejtsd el, hogy Kiket szerettünk.

Emlékezz azokra a szavakra, miket Csak mi értünk. Ha el is felejtesz majd engem, Jusson eszedbe, hogy nekem mindig Szép emlék leszel, akármilyen Rosszat is teszel a legjobb Barát szóról mindig, Évek múlva is Egy ember Jut majd Eszembe: TE!

2017. június 1., csütörtök

Rózsafüzér Jézus Szent Szívéről

Rózsafüzér Jézus Szent Szívéről

Bevezetés: Hiszekegy...Miatyánk...Üdvözlégy (3-szor)...Dicsőség...

Üdvözlégy titkok:
1.akinek legkegyesebb szívében bízunk
2.akinek legadakozóbb szívéből minden kegyelem árad
3.akinek legszeretőbb szíve végtelen szeretetre méltó

Tized (3-szor): Ima...Miatyánk...Üdvözlégy(10-szer)...Dicsőség...Ó Jézusom...
1.ima: Jézusnak isteni szíve, teljesítsd reményünket, mellyel hozzád fordulunk, engedd élveznünk szent kegyelmed bőségét és gyújtsd föl szeretetednek tüzét bennünk, kik téged szüntelenül szeretünk. Amen

Üdvözlégy titok: akinek szent szíve kínszenvedésének kezdetétől fogva mindhalálig szomorú volt

2.ima:Jézusnak isteni szíve, mely bűneink fölött mindhalálig szomorkodott, kérünk, hogy Szent Szíved értünk viselt fájdalmának és halálodnak érdemei által az örök életre juthassunk. Amen.
Üdvözlégy titok:akinek szent szíve értünk való szeretetből szüntelenül ég

3.ima: Üdvözítőnk megsebzett szíve, mely a felénk lehajló szeretetből nyittatott meg, hogy oda menekülhessünk, kérünk, fogadj be minket, és engedd, hogy szívünk nyugalmát egyedül tebenned keressük és meg is találhassuk. Amen
Üdvözlégy titok:akinek szent szíve, irántunk kinyilvánított szeretete miatt lándzsával átszúratott

Befejezés: Miatyánk...
Jézusnak szerető szíve, mely a szeretettől szüntelen lángol, kérlek, hogy én is érted lángoló szeretetből a szeretetnek égő áldozatává lehessek. Amen


2017. május 13., szombat

...Az esőn túl





...Az esőn túl 

Ó, öröm, mely a fájdalomból kiút
Nem lehet előtted szívem kemény;
Megkeresem a szivárványt az esőn túl
És érzem, nem volt hiábavaló a remény,
Hogy a reggel nem lesz többé rút.


George Matheson

2017. április 17., hétfő

Elhunyt nővérünk, jó Urunk







Elhunyt nővérünk, jó Urunk,
ki testben békén megpihent,
éljen már nálad boldogan,
s örökre áldja szent neved!
Ámen.

2017. április 10., hétfő

JÖJJ KI A TEMETŐBE



JÖJJ KI A TEMETŐBE


Az utcákon keresztül,
a fasoron keresztül,
a sáncokon, a hídon,
az alkonyon keresztül
jöjj ki a temetőbe.

Én várlak már a hanton,
halovány vőlegényed,
sírból kelt vőlegényed.

Te is mily halovány vagy,
te szépséges menyasszony,
te sírból kelt menyasszony
– melyikünk haloványabb?
Ülj mellém és ölelj meg
forrón, hogy mind a ketten
egyszerre kipiruljunk
– melyikünk lesz pirosabb?

Ne félj, hisz eltemettek,
hisz régen sírba tettek.
Az életet leráztuk,
a nyűgöt és a gondot
és győztünk a halálon,
mert találkára szöktünk!
Már nincs közünk a földhöz
és nincs fejünkre törvény,
csak csók van és találka,
csak csók van és koporsó,
csak csók van és sötétség
s a csókunk halhatatlan,
mert régen eltemettek.

Harangot vernek hétre,
zsibong a messze város:
ott régen elfeledtek,
mert régen eltemettek.
Ott vasdongó dörömböl
a villanyfényes uccán
s ezrével hömpölyögnek
a népek lökdösődve,
nevetve, hadonászva

nincs köztük ismerősünk,
nincs aki visszavárna
és nem gyanítja senki,
hogy fent járunk a földön
és némán összebújva
ülünk a temetőben

ketten a temetőben.


/ Katka Príroda Természet 2015. április 13./

2017. február 20., hétfő

Fényt hagyni magunk után!

20-a van és hétfő, mint tavaly júniusban - Kata utolsó napja a földön.


Az élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás...
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!




Mécs László : Fényt hagyni magunk után!


Az élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!