Ki ez a hajtás, akin az Úr Lelke nyugszik? Jézus. Jézus, Jesse leszármazottja. Jézus, Ábrahám, Izsák és Jákob leszármazottja. Jézus, aki évszázadokkal megígérte érkezése előtt. Jézust reméljük ebben az adventben.
Izajás próféta adventi jóslata jelképes beszéd, de sok mély gondolatot rejt
magában.
Szerinte a nép eltéphetetlen közösségben él Istennel, akárcsak az élő fa a földdel és a
napfénnyel. A fa a földben gyökerezik, de koronáját az ég felé tárja. Föld nélkül a
fa gyökértelen, napfény nélkül elpusztul. Így jár a nép is Isten nélkül.
"Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és hajtás sarjad gyökereiből. Rajta nyugszik az Úr lelke: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudás és kegyesség, és az Úr félelmének lelke" De vonatkozik-e ránk Izajás próféta biztatása és reménykeltő jövendölése?
Minden attól függ, hogy mi milyen közel kerülünk Istenhez.
Él-e bennünk Isten, vagy elszakadva tőlünk, csillaggá, hideg,
fényes fogalommá változott?
Izajás próféta adventi képe arról győz meg, hogy az Isten nagyon közel van
hozzánk. Közelebb mintsem képzelnénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése